Gravírozott befőttes üveg

Már említettem egy multifunkcionális kisgépet, amit a sokfiókos fűszertartóhoz szereztem be. Amikor megvettem a rengeteg tartozékkal még nem igazán tudtam, hogy melyik fej pontosan mire is való. A használati útmutatóval sem voltam túlságosan bentebb, de az internet ugye csodákra képes és aki keres, az talál.

Így álltam neki az üveggravírozásnak. Azelőtt sosem tartottam meg a dunsztos üvegeket, így ezekből is be kellett szereznem egy párat és már neki is kezdhettem. 

Elsőre egy egyszerűbb mintát választottam, amit lerajzoltam egy papírra és sablonként használtam.

Miután sikerrel jártam, már a következőkben bátrabb voltam.

Végül megspékeltem egy kis világítással és egy kis csipke szegővel. 

A végeredmény pedig ez lett.

Nyárra tervezek még néhányat gyertyatartóként a kertbe felfüggeszthető változatban is, és persze ezentúl a lekvárok sem akármilyen üvegben fognak csücsülni a hűtőszekrényben.

Az üvegek rendelhetőek, ha te is szívesen feldobnád az éléskamrádat néhány kézzel gravírozott dunsztosüveggel. Részletekért írj e-mailt a chrystalldekor@gmail.com-ra vagy keress a Facebookon. 

Karácsonyi ajtódíszek

Lassan beköszönt a Karácsony. Az üzletek kirakatait már szinte mindenhol átöltöztették. Itt az idő, hogy lassan mi is ráhangolódjunk. Összeszedtem néhány nem túl hagyományos karácsonyi ajtódíszt.

Ha valaki nem konyhatündér, azért még hasznát veheti néhány sütőformának.

 Ha nincs kéznél üres dobozunk, hajtogathatunk is. A youtube-on rengeteg forma és ötlet található. A videón a háromszög alakú doboz hajtogatása látható.

Nekem ez a pattogatott kukoricás az egyik kedvencem. :)

forrás: pinterest

Borosüveg hópelyhekbe öltöztetve

Remek ötletet találtam az üres üvegek újrahasznosítására így karácsony közeledtével. Az elkészítése nagyon egyszerű, a végeredmény pedig igazán mutatós!

Nem kell hozzá más, mint néhány üres üveg, amit megszabadítunk a papíroktól,

majd lefestünk fehérre.

Miután megszáradt a festék, ragasztót kenünk rá, és keserűsóba forgatjuk!

forrás

Vállfa dekor

A vállfákat nap mint nap használjuk, a kinézetükkel még sem igazán foglalkozunk. Ha kinyitom a szekrényt, az évek alatt összeszedegetett kavalkád látható, vagyis csak volt látható.

Az első darab, amit elkészítettem, mi más is lenne, mint egy kopottas változat, amit népies motívummal dobtam fel.

Aztán belelendültem és gondoltam kipróbálom a nemrég vásárolt umbra antikoló pasztámat, amitől egy enyhén sötétebb árnyalatot kapott.

Nem hiányozhatott egy levendulás darab sem a kollekcióból. 

Majd a mostanság annyira divatos matyó minta következett.

A nagypapámnak ezúton is üzenem, hogy nem, papa, ez nem matrica, hanem kézzel festettem. :)

Ha tetszik a munkám és szeretnél néhány darabot te is a szekrényedben látni, de nincs kedved otthon babrálni vele, küldj egy e-mailt a chrystalldekor@gmail.com-ra a részletekért, vagy

 keress a Facebook-on.

Sokfiókos fűszertartó

Nyár elején egy váci antikváriumban jártunk, ahova madárkalitka vásárlási szándékkal érkeztem. Olyat persze nem találtam, ami az elképzelésem volt, de a kezembe akadt egy fűszertartó.

Törött volt, hiányzó fiókokkal, több rétegben lefestve, de nekem mégis tetszett.

Amikor a régiségboltba érkezett még minden fiókja megvolt, de miután megtisztogatták, a kályha közelébe rakták száradni. Az egyik asztalosfiú pedig azt hitte, hogy azért készítették oda, hogy begyújtsanak vele...

Így persze senkinek sem kellett és már 8 éve porosodott a raktárban.

Nem mondom, hogy nem volt vele rengeteg dolog. Csiszoltam, csiszoltam és csiszoltam, amikor kiderült, hogy a rengeteg festék alatt egy kézzel faragott szegély látható.

Képtelen lettem volna szépen kicsiszolni kézzel, ezért beruháztam egy multifunkciós gépre (ez a kis kütyü, azóta is sokat van a kezemben, hisz kiderült rengeteg mindenre lehet használni).

Végül lealapoztam és lefestettem. A végeredmény pedig ez lett: 

Az eredeti tervem az volt, hogy a fiókokat pótolom a bolhapiacról, de amikor megláttam ezeket a kis üvegeket, már tudtam, hogy nem kell tovább kutatnom.

Ezúton tájékoztatnék mindenkit, hogy ez a sokfiókos fűszertartó nem azért volt éveken át a régiségkereskedésben, mert senkinek nem kellett, hanem azért mert rám várt!

Köszönöm a gyönyörű képeket Renáta!